Együtt a közös célért, Kedvenceink egészségéért...

 

Tudja mi az azonos az autó és a kutya között?

Az autónak 4 kereke van, a betegségek elleni megelőzés pedig 4 pilléren nyugszik. Ebből csak egy a

védőoltások beadása. Szeretne Ön olyan autóban utazni, amelyiknek csak egy kereke van? Keressen minket,

hogy megtudja, mi az a 4 pillér amivel kedvencét teljeskörűen megvédheti a betegségektől.

Utazzon 4 keréken biztonságosan.

 

Kezdje nálunk, hogy ne nálunk végezze.

A megelőzés mindig olcsóbb mint a gyógyítás.”

Ahogy telt múlt az idő, a szomszéd kutyával egyre jobban összebarátkoztunk. Ő egy kisebb testű keverék volt, úgy hívták, hogy Zsófi, és mivel mindketten sokat voltunk egyedül otthon, szívesen szaladgáltunk  a kerítés mellett. Az ő gazdái szenvedélyesen szerettek utazni, ahová vitték megukkal Zsófit is. Eleinte csodálkoztam, hogy bírja ki a kocsiban órák hosszat nyugodtan, pedig én is szeretek autózni. Anya és Apa elöl ül, a két gyerek hátul, én pedig közöttük. Elég kényelmetlen. Zsófit viszont hátul szállították, egy kényelmes ketrecben, a csomagtartóban. Minden 2 órában megálltak, akkor tudott egy kicsit szaladgálni és inni . Azt mondta, hogy így egész hosszú utakat is kényelmesen meg tud tenni, miközben vagy alszik vagy nézelődik. Utazás előtt pedig kapni szokott egy kis gyógyszert, amitől elszáll belőle minden félelem és izgalom. 

Zsófi kedves kutya volt, Anya és Apa is szerette. Meg is kérdezték Pista bácsit, a szomszédot, mit szólna, ha később lennének közös kiskutyáink. Pista bácsi nem szerette a gondokat. - Mit tudnék én ennyi kutyával csinálni?- hangoztatta. -Úgy döntöttem, hogy végleg megoldom ezt a problémát. Már beszéltem is a doktorral- mesélte- aki megnyugtatott, hogy ez a legjobb megoldás. Nekem Zsófi a legfontosabb és az ivartalanító műtét egy csomó betegségtől megvédi őt. - mesélte. -És nem veszélyes ez?- ijedezett Anya. -Az orvos szerint nem.- felelte Pista bácsi. - A műtétet injekciós előkészítés után gépi altatásban végzik.-sorolta-, amely teljes fájdalommentességet biztosít. A gépi altatás során az életfunkciókat a műszerek folyamatosan ellenőrzik, így ez a lehető lgbiztonságosabb eljárás. A műtéthez a bőrterület előkészítése után előre sterilizált eszközöket használnak és elektromos vérzéscsillapítást végeznek a komplikációmentes gyógyulás érdekében.-sorolta kívülről, látszott, hogy alaposan utánajárt a dolgoknak.- Felhívtam több rendelőt- folytatta- és nem a legolcsóbbat választottam, mert tudom, hogy jó munkát nem lehet olcsón kapni. Nekem Zsófi fontosabb annál, minthogy párezer forintot spóroljak, de ne legyek biztos benne, hogy a legjobb ellátást kapja. És ami a legérdekesebb-emelte fel az ujját Pista bácsi- ez az orvos már egészen pici sebet készít csak. Azt mondták, hogy így már a műtét másnapján szinte semmi baja nem lesz Zsófinak. - fejezte be lelkesen. Anya és Apa bólogattak. Ők is így tennének, ha én lánykutya lennék. De szerencsére nem vagyok. 

Folytatjuk

Vége a téli szünetnek, a sok-sok jövésnek menésnek, evésnek ivásnak. Annyi új emberrel találkoztam, akik látogatóba jöttek hozzánk, hogy azt se tudtam kihez mehetek oda bátran, kitől kell tartanom.  Mindenki ölbe vett, símogatott, vagy éppen a lábamra lépett. Persze mindig a legkisebbre lépnek rá. A sok szaladgálás eredményeképpen néha elfelejtettem időben kikéredzkedni pisilni, ami máskor már simán ment. -Nem baj. - mondták  a vendégek-kicsi még. Ha elmegyünk, minden visszatér a megszokott rendbe. 

 - Anya? Kivitted a kutyát pisilni?- kérdezte Bence lefevés előtt. -Persze, úgy félórája. Miért kérdezed?-nézett vissza Anya a konyhából. -Mert itt van egy tócsa a parkettán, ami az előbb még nem volt ott és Marci járt erre.- Meg ott is van egy -mutatta Julcsi a keze fejével a szönyeget- ahol Marci az előbb feküdt.

Én is zavart éreztem a rendszerben. Máskor két pisilés között 2-3 óra is eltelt, most meg tízpercenként rám jött. Emellett furcsa csípő érzéssel kezdődött és úgy éreztem azonnal ki kell mennem de már nem értem ki. Ahol voltam éppen, ott leguggoltam de csak pár csepp jött. 

Másnapra sem javult a helyzet, így délelőtt ismét a kedvenc helyemen, az állatorvosi rendelőben találtam magam. Azért nevezem kedvencnek, mert tényleg szeretek ide járni. Igaz, hogy néha megszúrnak, meg furcsán elkábítanak, de a kezelések után mindig jobban érzem magam. A doki most is megcsinálta a szokásos vizsgálatokat, amelyeket már sokszor átéltem, úgyhogy nem féltem. Mikor végzett, megkérdezte Apát- Nem volt ez a kutya sokat a hóban?- De doktor hiszen tél van, nem füves réten szalagdál- nevetett Apa. -Nem gondoltam, hogy Marcit ne engedjük ki - vetette közbe Anya. -Jó sokat játszott a gyerekekkel, de utána mindig megtörölgettük a lábait. A doktor bólogatott és már nyúlt is a szuriért: -Marci felfázott- ezért pisil be. Ez attól van, mert a hasán is meg kellett volna törölni a szőrt, vagy hajszárítóval megszárítani. - Remélem, hamar rendbejön- sóhajtott Anya.

Folytatjuk

Végre újra jól érzem magam. Most egy darabig nem kívánom látni az állatorvosi rendelőt. De most már minden rendben. Utolsó alkalommal végezte el az orvos az ellenőrző vérvizsgálatokat és minden eredményem normális. Mikor eljöttünk a rendelőből Anya megköszönte az orvosnak az "életemet". Ezt mondta Szó szerint: - Bármilyen gondosan vigyáztunk Marcira, mégis megtörtént a baj. Hát hiába, úgy látszik, van még mit tanulnunk. Köszönöm, doktor úr, hogy újra közöttünk ugrálhat Marci.- Az a jó, ha rossz, mármint a kutya.- felelte nevetve Apa.  - És mi a helyzet a biztosítóval? Fizetett már?-érdeklődött az orvos. - Még nem, de minden papírunkat elfogadták, úgyhogy rövidesen megkapjuk a pénzt. Még szerencse, hogy a doktor úr a lelkünkre kötötte, hogy 6 hónapos korában jelentsük be Marcit a biztosítónál. Így nem a mi pénztárcánkat terhelte a kezelési költség. Elég baj volt maga a betegség is. A gyerekek így is nehezen viselték. - Ne feledjék, hogy a csoki, a mesterséges édesítőszerek, az embernek való gyógyszerek mind mérgezőek a kutyára. Ezeket nagyon jól tegyék el, nehogy belakmározzon a kis huncut.-veregette meg a hátamat a doki. -Nem szabad a kutyának csokit meg sütit adni?-kerekedett el a gyerekek szeme.-Jó, hogy tudjuk-kapta fel a fejét Anya-hiszen most jön a Karácsony.

Folytajuk